Igazi neve: Piotr Nikolaievitch Rasputin (Pjotr/Peter Nyikolajevics Raszputyin)
T�pus/Faj: mut�ns
Foglalkoz�sa: Tanint�zeti hallgat�, szuperh�s
Egy�b neve(i): Rasputin, Peter Nicholas, A Prolet�r(The Proletarian)
Rokonai: Nikolai (apja, elhunyt), Alexandra (anyja, elhunyt), Mikhail (testv�re), Illyana (Var�zs, testv�re, elhunyt),
Ismertebb sz�vets�gesei: -
Ismertebb ellens�gei: -
Mely csoport tagja: X-Men 

�letrajza: Pjotr Raszputyin az Uszt-Ordinszk�j kolhozban sz�tetett, a szib�riai Bajk�l-t� mellett. Emberfeletti k�pess�gei serd�l�kor�ban mutatkoztak meg el�sz�r. Raszputyin ekkor m�g megel�gedett azzal, hogy a kolhoz tagjait seg�tse k�pess�geivel. Azonban Charles Xavier professzor, az X-Men alap�t�ja, kapcsolatba l�pett Raszputyinnal, mikor �j X-Men-csapatot toboaott, hogy kimentse az eredeti X-eket Krakoa �l� sziget�r�l. Raszputyin beleegyezett, hogy elhagyja a k�z�ss�get, ahot addig �lt, �s Amerik�ba ment Xavier-vel. Xavier adta neki a .Kolosszus" fed�nevet, Raszputyin pedig seg�tett a professzor �jonnan toboaott csapat�nak a Krakoa elleni k�zdelemben. A csata ut�n az Egyes�lt �llamokban maradt az �j X-Men tagja'rval, az�ta is k�z�tt�k harcol.
Egy Miss Locke n�ven ismert n8, hogy r�k�nyszer�tse az X-Ment arra. hogy kiszabad�ts�k munkaad�j�t, Arisztidet, F�tum doktor egyik robotj�nak fogs�g�b�l, t�szul ejtett n�h�nyat az X-ek csal�dtagjai k�z�l. A foglyok k�zt volt Kolosszus h�ga is, Iljana, skit Locke valahogy elrabolt a szib�riai kolhozb�l �s az Egyes�lt �llamokba sz�ll�tott. Az X-ek kiszabad�tott�k Iljan�t, aki Xavier iskol�j�ba k�tt�z�tt b�tyj�hoz, az Amerfk�ban Peter n�ven ismert Pjotfioz. Iljana k�s�bb �jra fogs�gba ker�lt egy Limbo nevQ dimenzi�ban, ahol �veket t�lt�tt, m�g a F�ld�n csak p�r pillanat felt el. Itt Iljan�b�l Var�zs left, a serd�l� boszork�ny
K�pess�gei, szak�rtelmei: Kolosszus mut�ns, k�pes eg�sz test�nek sz�vet�t szerves, ac�lszer� anyagg� v�ltoztatni, mely emberfeletti er�vel, �s magas fok� fizikai v�detts�ggel ruh�zza fel. Ennek a "szerves f�m"-nek az �sszet�tele ismeretten, legink�bb az ozmiumhoz vagy a sz�nac�lhoz lehetne hasonl�tani. Kolosszus gondolati parancsra �lti fel p�nc�lozott form�j�t (a folyamat vill�mgyors), �s egyel�re meg nem hat�rozott ideig k�pes fenntartani. (A leghosszabb id8, amelyet eddig ebben a form�ban t�lt�tt, �t nap volt.) Eg�szen addig marad �gy, mfg vissza nem akar v�ltozni- Mindazon�ltal, ha elveszti eszm�let�t, azonnal felveszi emberi alakj�t. P�nc�lozott form�j�ban Kolosszus �ppen olyan mozg�kony, mint egy�bk�nt.
Kolosszus �tv�ltoz�s�nak folyamata egyel�re nem ismert, sem az, honnan nyeri a p�nc�lozott form�hoz sz�ks�ges kieg�sztt� t�meget. (Feltev�sek szerint egy m�sik dimenzi�beli forr�sb�l.) Az �talakul�s nem lehet r�szleges, Kolosszust vagy teljesen bebor�tja a p�nc�l, vagy egy�ltal�n nem. Szemei is ac�lszer�v� v�lnak, szemgoly�ir�l lepattan m�g egy 45-�s kaliber� l�ved�k is.
P�nc�lozott form�j�ban Kolosszus rendk�v�li m�don ellen�ll a fizikai �rtalmaknak. P�nc�lja visszaver minden l�ved�ket, bele�rtve a 100 millim�teres Howitzer gr�n�tot is. T�l�ln� az �ssze0tk�z�st egy 150 km/�r�s sebess�ggel sz�guld�, telerakott e9ytonn�s teheraut�val, vagy 200 kg TNT robban�s�t. Eg�szen alacsony, �lletve magas h�m�rs�kletet is kib�r, -234 Celsius fokt�l (ami csak 39 fokkal van az abszol�t nulls felett) eg�szen 4960 Celsius fokig. Mindazon�ltal �gy tartj�k, hogy ez ut�bbi h�m�rs�klet felett p�nc�lja elkezdene olvadni. A p�nc�lt alkot� f�m nem rozsd�sodhat f�ldi k�r�lm�nyek k�z�tt.
Kolosszus eg�szen kiv�l� eg�szs�ge lehet8v� teszi, hogy k�t �llapota k�zti oda- illetve visszav�ltoz�sai csak eg�szen minim�lis stresszt okozzanak szervezet�ben. K�z�ns�ges form�j�ban k�pes 3,6 percig visszatartani a leveg�t t�dej�ben. Eddig m�g nem adta jel�t, hogy szilks�ge volna leveg�re p�nc�lozott form�ban is, de feltev�sek szerint v�kuumban nem volna k�pes hosszabb ideig �letben maradni. P�nc�lozott alakj�ban valamivel nagyobb �ll�k�pess�g �s sebess�g jellemzik �t