Sokan az X-Men - A k�v�l�ll�k c�m� filmet tartj�k az eddig sz�letett egyik legjobb k�preg�ny-adapt�ci�nak. M�gpedig az�rt, mert �rnyalt a t�rt�net, �s j� a technikai kidolgoz�s. A mut�nsok t�rt�nete 1963-ban, sz�letett, akkor, amikor az Egyes�lt �llamokban cs�cspontj�ra �rt a polg�rjogi mozgalmaknak az el��t�letek ellen folytatott harca. A Marvel Comics vezet�je, Stan Lee meg�lmodott egy �j k�preg�nyt, amelynek h�sei term�szetfeletti k�pess�gekkel rendelkez� mut�nsok. Lee az �ltala megteremtett fant�ziavil�gban egy k�l�nleges faj �s a durva t�rsadalmi-politikai k�rnyezet konfliktus�t �br�zolta a nem is t�l t�voli j�v�ben j�tsz�d� t�rt�neten kereszt�l. Bryan Singer rendez� tiszteletben tartotta amit a k�preg�ny a rasszizmussal kapcsolatban folyamatosan sugall, �s a forgat�k�nyv fordulatos-kalandos t�rt�net�ben is hangs�lyt kap a tolerancia hi�ny�nak probl�m�ja. Singer, a K�z�ns�ges b�n�z�k elk�sz�t�je �gy k�sz�lt fel, hogy elolvasta az �sszes f�zetet, v�gign�zte a rajzfilmsorozat mind a hetven r�sz�t, hogy meg�rtse, hogy mi fogja meg az embereket ebben a t�rt�netben. Maga a forgat�s Toront�ban kezd�d�tt, ahol egy, a m�lt sz�zadban �p�lt, t�bb mint �tvenezer n�gyzetm�ter alapter�let� gy�r�p�let-komplexum v�r�s t�gl�val kirakott utc�in 350 statiszta taposta k�t napon �t a h�szcentis sarat, hogy az X-men h�tborzongat� nyit� k�psorai elk�sz�lhessenek. A koncentr�ci�s t�bor csak egy volt a nyolcvan k�l�nb�z� d�szlet k�z�l, amelyet John Myhre k�tsz�z f�s csapat�val megtervezett �s fel�p�tett. Az X-men vil�g�nak f�ld feletti r�sz�t Xavier professzornak a k�l�nleges k�pess�gû fiatalok sz�m�ra l�trehozott iskol�ja jelenti, ez egy gy�ny�r�, klasszikus kast�lyban kapott helyet. Ehhez a k�ls� felv�telek Parkwoodban, Ontari�ban k�sz�ltek, a bels� felv�telek pedig Toronto turistal�tv�nyoss�g�ban, a Casa Lom�ban. Az X-MEN titkos b�zisa a kast�ly alatt tal�lhat�, megteremt�s�hez nem haszn�ltak fel val�s helysz�nt, hanem a semmib�l �p�tett�k fel. K�k csempe bor�t mindent: a padl�t, a falakat, a mennyezetet, �s t�bbfunkci�s az adott terem. Lehet k�nyvt�r, orvosi m�t� vagy �l�sterem, mert a k�k n�gyzetek meg�rint�s�vel k�l�nb�z� berendez�sek �s b�torok j�nnek el� a falb�l. Cerebro, vagyis Xavier professzor telekinetikus �ri�sg�pe szint�n a kast�ly alatt van, ugyan�gy k�k csemp�k �s panelek adj�k meg a jelleg�t, de ezt a h�romszintes d�szletet a Canadian Broadcasting Company k�zpontj�ban alak�totta ki a st�b. Magnet� f�hadisz�ll�sa szint�n egy teljesen saj�tos arculat� f�ldalatti vil�g: durvas�g, sp�rtai k�r�lm�nyek jellemzik. Magnet� m�gneses erej�t arra haszn�lta, hogy �rctartalm� hegyek belsej�ben barlangokat �s alagutakat hozzon l�tre, ez�rt az �t k�r�lvev� k�rnyezetet a f�mes fel�letek �s a v�z jellemzik. Magnet� minden berendez�si t�rgya f�mb�l van �s a b�zis�t minden oldalr�l v�z veszi k�r�l. Ennek az �ri�si ac�lt�mbnek a megjelen�t�s�t digit�lis k�pek, makettek �s �p�tett d�szlet kombin�ci�j�val oldott�k meg. Ez volt a legk�lts�gesebb d�szlet, egy h�romemeletes ac�lmonstrumot �p�tettek fel Toronto mellett, �s a k�rny�k�t leaszfaltozt�k, mintha egy nagy parkol� lenne, csak ezt perem vette k�r�l �s ennek k�sz�nhet�en v�zzel lehetett el�rasztani. A v�z m�lys�ge csak 25 centim�ternyi volt, m�gis olyan a hat�sa, mintha az ac�ltorony v�szj�sl�an s�t�t, feneketlen m�lys�g� v�zt�megb�l emelkedne ki. A kilencven napos forgat�si id� fel�t t�lt�tte a st�b Toront�ban, ahol a Showline Harbourside Studio m�termeiben is fel�p�ltek k�l�nb�z� d�szletek. Ezek k�z�l a legnagyobb munk�t a Szabads�g-szobor m�solata adta. Az m�r az el�k�sz�letek sor�n vil�goss� v�lt, hogy a film cs�csjeleneteit anyagi �s technikai okokb�l is k�ptelens�g az eredeti helysz�nen, New York-ban felvenni. Ehelyett ink�bb elk�sz�tett�k a fej, a korona �s a f�klya m�solat�t, r�ad�sul az eredetin�l m�sf�lszer nagyobb m�retben, hogy el�g hely legyen rajta �s benne az akci�d�s, t�bbszerepl�s jelenetekhez. Ezen k�v�l akkora m�ret� k�k v�sznat kellett kifesz�teni, amekkor�t id�ig m�g egyetlen filmben sem haszn�ltak vet�tett h�tt�rhez. A film magas sz�nvonal�hoz nagyban hozz�j�rultak a k�l�nb�z� speci�lis effektek is. Michael Fink volt a felel�s a k�l�nb�z� "csod�k�rt" �s nem kevesebb, mint hat computeranim�ci�s munkacsoport tev�kenys�g�t hangolta �ssze annak �rdek�ben, hogy meggy�z� l�tv�nyt ny�jtsanak a filmben azok a jelenetek, amelyekben k�l�nleges k�pess�geiket haszn�lj�k a mut�nsok. Fink nem tartogatta a film v�g�re legmeglep�bb tr�kkjeit, r�gt�n az elej�t�l a maximumot igyekezett ny�jtani �s ehhez bizonyos vonatkoz�sokban (Misztik alakv�lt�sai vagy Varangy nyelv�nek mozg�sa) szorosan egy�tt kellett dolgoznia Gordon Smith maszkmesterrel, akinek az ir�ny�t�s�val k�sz�ltek a k�l�nb�z� speci�lis prot�zisek a sz�n�szek sz�m�ra. Smith tudta, hogy az X-men rajong�kat nagy csal�d�s �rn�, ha Logan legend�s karmait kihagyn�k a filmb�l vagy nem "tudn�k" mindazt, amit a k�preg�nyben. Ez�rt �sszesen tizen�tf�le karomk�szletet gy�rtottak le Hugh Jackman sz�m�ra, a k�l�nb�z� jelenetek �ltal megk�v�nt anyagb�l �s kivitelben. A m�sik kritikus pont Varangy nyelve volt, amit ak�r m�terekre is ki tud ny�jtani. Ray Park - akit ugyeb�r Darth Maul-k�nt is ismer�nk - olyan prot�zist kapott a sz�j�ba, amely alakj�val megk�nny�tette a sz�m�t�g�pes anim�torok dolg�t, akik mag�t a nyelvet "odavar�zsolt�k" a filmbe. A szilikon sz�lesk�r� alkalmaz�s�val olyan �j megold�sokat dolgoztak ki, amilyeneket eddig m�g egy filmben sem haszn�ltak. Misztik, vagyis Rebecca Romijn-Stamos volt a legnehezebb feladat, nagyon �gyelni kellett minden r�szletre. A sz�n�szn�n �sszesen hetven �ntapad� szilikon-elemet helyeztek el �s az eg�sz test�t k�kre festett�k, bele�rtve a f�l�t, orr�t, talp�t, minden elk�pzelhet� helyet. Ehhez j�ttek m�g a s�rga kontaktlencs�k �s a v�r�s sz�n�, vibr�l� sz�rnyak. Az els� alkalommal t�z �ra alatt lettek k�sz, azt�n a v�g�re m�r hat �ra alatt v�gre tudt�k hajtani a m�veletet.